Városunkban körülbelül 6-8 évvel ezelőtt jelentek meg az új-generációs parkolóautomaták, két verzióban is, a leggyakoribbak a Centrum Kft. által kihelyezett fájdalmas-kék színben pompázó embermagasságú fémdobozok. Korábban is volt a városban parkolóautomata, sőt, igazából parkolóóra, talán emlékszünk még rá, fémlábon csúcsára állított körcikk formájú dobozka, kis piros kapcsolóval. Nos, szépnek éppen ezeket sem mondtam volna, de legalább nem foglaltak sok helyet és semleges fém-szürke színük volt, a maiakhoz képest egészen szolid, visszafogott darabok v oltak. Ráadásul, ahogy azt kell, az úttest mellett, a járdaszélen kaptak helyet. Nem úgy udódaik. Ezek nem ritkán a házfalak tövében, a járda vagy az utcasarok kellős közepén állnak. Ja, hogy a gyalogosoknak kerülgetni kell őket? Na és?

A helyzet szépségét fokozza, hogy a parkolási társulás (Centrum Kft.) kiadta a parkolóautomaták oldalát reklámfelületnek. Erre a célra, az egyébként sima felületre plusz reklámtartó keretet, meg plexilapocskát szerkesztettek, így aztán, különböző kusza formában, az automatán rengeteg információ, kép és szöveg jelenik meg, az már más kérdés, hogy éppen csak az eredeti funkciója vész el, úgy kell megkeresni, hol kell bedobni a pénzt, az meg már fel sem tűnik, hogy van itt néminemű információ a mobilparkolásról is.

A felületek karbantartásának kérdése bizonyára újabb viták tárgyát adja. Vajon mi lesz a matricával, ha összefirkálták, kifakult, lehámlott? Eltávolítása újabb költség, nem hiányzik ez senkinek sem, így a felpöndörödött, szétrepedezett reklám tovább díszíti az utcaképet. Mi pedig, városi halandók, séta közben, vagy az autóból kiszállva, csak kerülgetjük ezeket ormótlan, ronda automatákat és ha egy újabb reklámmal bombáznak bennünket, elfordítjuk a fejünket, ugyan ki kíváncsi erre, mindig és mindenhol …

Attól tartok, a reklám téma blogunkon még többször elő fog kerülni, azonban már itt fontosnak tartom megjegyezni, kis hazánkban mennyisége messze meghaladja az európai átlagot.

Az a reklámdömping, ami nálunk van, egész egyszerűen vizuális környezetszennyezés, mert az a mennyiség, és az a forma, ahogyan megjelenik, nem más, mint szemét. Bármerre nézünk, harsány színű táblákat, matricákat látunk, az aluljárókban, a mozgólépcsők mellett a falon, de ha valaki elfordulna, mert nem kíváncsi rá, hát lenyomják a torkán, mert reklámok vannak a másik oldalon is, a fogódzkodó mellett, nincs üresjárat még véletlenül sem. Reklám a Combino oldalán, és egyáltalán, mindenféle jármű oldalán. Teljesen általános jelenség, hogy az üzletek minden egyes kirakat fölé kiírják a nevüket, hátha az egyszeri megjelenés kevés lenne, azután a bejárat fölé is, ezenkívül ha csak lehet, van egy utca fölé belógó cégér is, és a „jobb” helyeken még egy mobiltáblát is kihelyeznek napközben a járda közepére, ha másképp nem, hát hasra esve benne, majd csak észrevesszük, hogy van itt valami rendkívül fontos.

Talán itt lenne az ideje annak, hogy - ugyanúgy, mint a médiában - valamilyen formában meghatározzuk, hogy a reklám milyen felületeken jelenhet meg, és milyen felületeken nem. Egy emberként lélegezne fel a város, ha ez a mindent elárasztó mennyiségű reklám mondjuk a felére vagy harmadára csökkenne, és újból megcsodálhatnánk egy-egy szép utcácskát, vagy kapualjat, és a Combino pedig – melynek megrendelésekor annyira fontos volt a színe - sárga-boldogan suhanhatna a Nagykörúton.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.